Tavaly év végén kilépett a béta verzióból a Google Analytics legújabb verziója, mely keresztségben a Google Analytics 4 nevet kapta. Nézzük, mik a legfontosabb tudnivalók, amikkel tisztában kell lennünk mielőtt belevetjük magunkat a használatába.
Felhasználóként a legszembetűnőbb változás természetesen a felhasználói felület, amely a korábbi verzióhoz képest (amit most már csak mindenki teljes nevén, Universal Analytics-ként emleget) merőben megváltozott, viszont ennél is izgalmasabb változások történtek a felszín alatt, melyekkel érdemes tisztában lenni, hogy megfelelően tudjuk kihasználni az újdonságok adta lehetőségeket.
Azt az elején le kell szögezni, hogy a Universal Analytics valószínűleg még évekig velünk marad és az adatok elemzésénél még tanácsos erre a verzióra támaszkodni, azonban érdemes már most párhuzamosan elindítani a GA4 mérését is, hogy amikor megtörténik az átállás minél több historikus adattal rendelkezzünk.
Miért kellett a GA4?
Évek óta tart a trend, ami a személyes adatok védelmét tűzte ki zászlajára. A törvényi szigorítások (GDPR, CCPA) mellett a gyakorlati eszközök is sokasodnak és a bővítmények mellett már a böngészők, sőt operációs rendszerek szintjén blokkolják az adatok továbbítását. A Universal Analytics azonban azokra az adatokra támaszkodik mindössze, amiket lát, az utóbbi időben pedig ebből ugye egyre kevesebb áll rendelkezésére.
Erre a helyzetre reagált a Google a mesterséges intelligenciával és gépi tanulással felvértezett GA4 megalkotásával. A GA4 összegyűjt minden adatot, amit összetud, átadja az algoritmusainak és igyekszik lemodellezni a valós helyzetet, vagyis azt a képet megmutatni, hogy mi lenne ha minden userről rendelkezne információval.
De mégis milyen adatokat gyűjt?
UA vs. GA4: Adat vs. Egységesebb adat
A GA4 legnagyobb innovációja, hogy egy platformra terelte a weboldalak és applikációk mérését. Egyazon felületen láthatunk minden adatot a honlapunkról és applikációnkból, követhetjük a felhasználóinkat cross-device módon. Ez azonban még a laikusok számára is egyértelmű lehet, hogy újfajta adatmodell megszületését követelte a Google-től, hiszen egy weboldal és egy alkalmazás teljesen más adatokat produkál. Oldalmegtekintés, visszafordulási arány, oldalon eltöltött idő, csak néhány példa, amelyek nem igazán értelmezhetőek egy applikáció esetében.
A GA4 ezért megszabadult a fent említett fogalmaktól és társaiktól és egy új koncepcióban egyesítette őket. Ezek az események. Ez egy nagyon hasznos és előremutató felfogás. Minden lehet esemény, amit csak szeretnél, tehát egy oldalmegtekintés, egy képernyő megtekintés és egy app megtekintés egyaránt. Ez a fajta adatkezelés megkönnyíti azok elemzését és helyén kezelését. Vegyünk egy egyszerű példát egy konverziós tölcsér jelentésre: látjuk hogy kik tekintették meg az oldalt, abból hányan tekintettek meg egy bizonyos videót egy bizonyos pontjáig, majd kattintottak egy CTA-ra és végeztek el ezután egy feliratkozást.
Természetesen ez azt is eredményezni, hogy sokkal több tervezésre van szükség, hogy precízen be tudjuk állítani minden mérést a későbbi elemezhetőség reményében, de mondhatjuk inkább azt, hogy megkaptuk a lehetőséget rá, hogy lássunk mindent, amit eddig is szívesen láttunk volna.
GA4 alkalmazása
Összességében a GA4 sokkal inkább egy elemző gépezet, mint egy jelentést készítő eszköz. Elődjéhez képest kevésbé intuitív és nehezebb a kihasználásához szükséges gondolkodásmód elsajátítása is. De ha a megfelelő kérdésekkel vetjük bele magunkat, amihez összegyűjtöttük a megfelelő adatokat is, akkor nagyon mélyreható elemzéseket végezhetünk.
A lényeg, hogy egy keretrendszer köré építsük az adatgyűjtést. Milyen kérdésekre szeretnénk választ kapni? Milyen információkra lesz szükségünk a kérdések megválaszolásához? Milyen akciókat fogunk végrehajtani a válaszok alapján?
