Cikkünk legfőbb témája a fókuszcsoportos viták módszere (angolul focus group discussion vagy fgd rövidítéssel leírható), ami a kvalitatív kutatási módszerek egyik legfőbb képviselője.
A fókuszcsoportos vitákon jellemzően egy képzett moderátor beszélget adott vezérfonal (guide) alapján előre kiválasztott résztvevőkkel. A módszer legfőbb célja egy adott témakör alapos körbejárása, mégpedig úgy, hogy a résztvevők szabadon elmondják a véleményüket, gondolataikat a kutatási téma kapcsán. A megbízók számára azért is vonzóak a fókuszcsoportok, mert valós időben követhetőek – vagy helyben egy detektívtükör mögül, vagy más megoldással (pl. online streaming)
A módszer és annak kivitelezése az idő múlásával változott, leginkább a technológia fejlődésével párhuzamosan. A fókuszcsoportok evolúciója az alábbi lépésekben írható le:
- klasszikus fókuszcsoport – amikor a moderátor és a résztvevők is egy helyen vannak, továbbá a megbízó is helyben tudja követni a beszélgetést
- a következő lépés, amikor a moderátor és a résztvevők is ugyanazon a helyen vannak, de a megbízó már távolról tudja követni az internet nyújtotta szolgáltatásoknak köszönhetően
- ilyen szempontból a legfejlettebbnek az online fókuszcsoportok számítanak – vagyis, amikor minden résztvevője a kutatási folyamatnak más-más helyről csatlakozik be
Nyilván ahogy akár a munkavégzés terén is vannak előnyei és hátrányai az otthoni munkavégzésnek (home-office), az online fókuszcsoportnak is megvannak a maga előnyös és hátrányos elemei. Legnagyobb előnye a hatékonyság, mind időben, mind költségben. Legnagyobb hátránya viszont, hogy a testbeszédből adódó információk elveszhetnek a feldolgozás során.
A már korábban hivatkozott GRIT riport is bemutatja, hogy 2021-hez képest 2022-ben jóval magasabb arányban vettek igénybe online megoldásokat a fókuszcsoportok kapcsán, míg a személyes megoldások részaránya csökkent.
Az online kvalitatív módszerek közül a használati arányokban az online fókuszcsoport szorosan követi az online mélyinterjús és az online közösség módszereket, vagyis egyike a leginkább használt online megoldásoknak.
Hogyan készülnek a kutatók egy (online) fókuszcsoportra?
A QuestionPro összegyűjtötte, hogy mik azok a főbb bevált gyakorlatok, amelyeket érdemes figyelembe venni, amikor online fókuszcsoportot szervezünk. Ezek az alábbiak:
- előkészület: mivel ebben az esetben mindenki más-más helyen van, ezért nagyon fontos a pontos előkészület, például minden résztvevő nagyon pontosan legyen tájékoztatva a részletekről…
- mintavétel, résztvevők kiválasztása: a megfelelő emberek kiválasztása nemcsak online csoportok esetén fontos, de ebben az esetben talán még nagyobb prioritást élvez!
- csoportméret: a résztvevők számában nagyobb eltérések nem érzékelhetőek az online és a személyes csoportok között. Viszont online csoportok esetén ha valamivel kevesebb a résztvevő, akkor könnyebb a szervezés és az online csoport dinamikája is gördülékenyebb…
- moderátor, a csoport vezetője: a kutatási célok teljesülése szempontjából nagyon fontos az ő szerepe, hiszen ő fogja biztosítani, hogy a lehető legtöbb és leghasznosabb információt kapjuk…
- platform, felület, ahol a csoport szervezhető: az egyik legfontosabb része az online fókuszcsoportok szervezésének a megfelelő online eszköz (platform) használata, ami nemcsak könnyen használható, de a későbbi adatfeldolgozást is könnyebbé teszi, támogatja…
Ha csak néhány perced van, és szeretnéd megtudni, hogy mire jó a fókuszcsoport, akkor ezen a linken lévő videót javasoljuk megnézni 😉
Előző cikkünkben a piackutatásról, annak előnyeiről és fajtáiról írtunk, következő bejegyzésünkben pedig a legújabb (digitális) megoldásokat mutatjuk be.
