Tudjuk, látjuk, érzékeljük, hogy számos esetben felmerül a kérdés, hogy egy adott szituáció, döntési probléma esetén szükség lenne külső, megerősítő vagy éppen kiegészítő jellegű adatokra, információkra, de ezek begyűjtése, elemzése meglehetősen idő- és költségigényes, így nehéz eldönteni, hogy megéri-e.
Mi, a Y-shift kutatási csapatában nyilvánvalóan elfogultak vagyunk, mert hisszük, hogy (majdnem) minden döntést meg tudunk értékes információkkal támogatni, mégis elfogadjuk, ha az Ügyfél másként dönt. Ennek okát azonban a legtöbb esetben nem a ráfordítás-oldali igények nagyságrendjében látjuk, hanem abban, hogy a projekt kimenetele, hozzájárulása a döntéshez bizonytalan. Vagy legalábbis ezt gondolják a vállalati szakemberek.
De mi azért dolgozunk, hogy megfelelő eszközökkel, a lehető leghatékonyabban, az aktuális fogyasztói szokásokhoz leginkább illeszkedő módon gyűjtsünk releváns adatokat, amelyeket aztán elemzünk és a konklúziókat az Ügyfeleinkkel megosztjuk.
De hogyan történik mindez?
Milyen főbb piackutatási módszerekről beszélhetünk?
Amikor piackutatási projekten gondolkodunk, akkor alapjában véve kvantitatív és kvalitatív módszerekről szoktunk beszélni. Mostanáig.
A MeRSZ.hu összefoglalója alapján is látható, hogy a két módszer között milyen eltérések vannak azok célja, módszertani háttere és a módszer által biztosított előnyök alapján.
A kvantitatív módszerek lényege a számszerűsítés, ami azt jelenti, hogy a kutatás által vizsgált jelenség számokkal, százalékokkal leírható. Ez azt is jelenti, hogy jellemzően sok embert kérdezünk meg a kvantitatív módszerekkel, és az eredményeket számokként kapjuk meg. A kvantitatív módszerek legjellemzőbb képviselője a kérdőíves megkérdezés, azon belül az online kérdőív, vagy másnéven cawi az angol computer-assisted web-interview alapján.
A kvantitatív módszer legfőbb előnyei:
- viszonylag rövid idő alatt lehet sok válaszadót megkérdezni
- megalapozott, általános következtetéseket lehet egy adott jelenségről vagy célcsoportról levonni általa
- általában könnyebben értelmezhető és átláthatóbb, mint a kvalitatív eredmények
A kvalitatív módszerrel általában a kvantitatívval szemben inkább a mélyebb összefüggéseket, egy adott jelenség vagy magatartásminta mögött meghúzódó okokat és motivációkat tudjuk feltárni, vizsgálni. Emiatt a kvalitatív megkérdezések esetén a válaszadók száma is jóval alacsonyabb. A kvalitatív kutatási módszerek jellemzően a miért-jellegű kérdésekre adnak választ. Leggyakoribb “képviselői” a mélyinterjúk és a fókuszcsoportok.
A kvalitatív módszer legfőbb előnyei:
- adott jelenséget, magatartásmintát, annak hátterét, okait vizsgálja, magyarázza meg
- sokkal több információt nyújthat
- a kutató közelebbről látja a célcsoportot, közvetlenebb kapcsolatba kerülhet velük
- sok esetben a kutatásban résztvevők is könnyebben tudnak azonosulni a kutatás relevanciájával, mert úgy érzik, hogy a véleményüknek nagyobb súlya van
A klasszikus módszereken túl…
Azt látjuk, hogy a klasszikusnak számító módszereken – mint a fent hivatkozott kérdőív, interjú és fókuszcsoport – túl is van élet a kutatások világában. Erről számol be a 2022 márciusában megjelent GRIT riport is. Több olyan újfajta kutatási eszköz van, amit a cégek használnak vagy a közeljövőben terveznek használni – ezek legmagasabb arányban:
- szövegelemzés / tartalomelemzés
- mobilkérdőívek
- közösségi média kutatás
- mobil kvalitatív eszközök
Cikkünk következő részében a fókuszcsoportról és annak evolúciójáról olvashatsz, illetve megismerheted, hogy miként készülnek fel a kutatók a vizsgálatokra.
